|
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől ázott,
óh, hogy te nem látod ezt.
Arcom halovány és bús, mint a hold.
És sírok szüntelen.
Szemem tüze nem éget már,
ajakam hajúszín és vértelen,
Mert te, kedvesem, távol vagy tőlem.
A nap nem süt, szomorú az idő.
És én mégis rólad gondolkozom.
Temetkeznek a fák. Ezer színben
feküsznek a levelek. És te
nem látod ezt, nem vagy itt mellettem.
Mindjárt elzarándokol a rózsa is.
Mindenki elhagy engem.
Mint ahogy te is elhagytál engem
Fehér rózsatő virága.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Vágy
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Illatlavinák alatt
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a...
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» Megfagy a szív, ha nem szeret
Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
|
