|
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már búcsúzón a véres alkonyat
Szárnyával meglegyinti arcodat.
Egy bűvös perc varázsa száll reánk.
Ajkunkon elhalóban a beszéd.
Két lélek zengi némán énekét.
Két szív között rejtelmes szikra pattan.
És ajkamon egy édes szó lebeg:
A nagy, kimondhatatlan...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Szerelem
Nékem a sors szerelmet adjon,
Szívemen égjen el...
» Juliska
Senkihez Juliska férjhez,
Én kivűlem, nem...
» Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek...
» Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
|
