|
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már búcsúzón a véres alkonyat
Szárnyával meglegyinti arcodat.
Egy bűvös perc varázsa száll reánk.
Ajkunkon elhalóban a beszéd.
Két lélek zengi némán énekét.
Két szív között rejtelmes szikra pattan.
És ajkamon egy édes szó lebeg:
A nagy, kimondhatatlan...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha látom, galambom...
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy...
» Este a Dunaparton
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Fiatal lány tavasszal
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
|
