|
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már búcsúzón a véres alkonyat
Szárnyával meglegyinti arcodat.
Egy bűvös perc varázsa száll reánk.
Ajkunkon elhalóban a beszéd.
Két lélek zengi némán énekét.
Két szív között rejtelmes szikra pattan.
És ajkamon egy édes szó lebeg:
A nagy, kimondhatatlan...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Találkozás...
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Levél
Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
|
