Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma tó a néma csillagot,
nem mer beszélni, szólni hozzám, mégis
ha megölném is, hinné: jó vagyok.
Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni!
az övé lenni, ha nem is egészen;
megváltanám egy futó, tiszta csókkal,
hisz egyek voltunk rég a drága mélyben.
Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom,
éreznem újra félszeg, gyenge vállát,
irgalmazz meg szegénynek és nekem,
szívemben nincs már más, mint durva dárdák.
Szerelmem, lásd meg ősz haját a szélben,
kis békezászló, oltalmat keres,
oldj fel maró, magányos bánatomból,
ha senkiért, az anyámért szeress.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kivánsz ha szeretni... Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
» Végtelenül Tenger,
istenemre
tenger!
Minden...
» Ezer alakban rejtőzhetsz Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Dal Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» "Dunári valczer" Húsz éves voltam. Oh de szép idő az!
Húsz éves...
» Ha rám tekintesz Ha rám tekintesz és azt kérdezed:
"Szeretsz-e...
» Végre! Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» A lantjáról Akartam Atreusnak
Vitéz két magzatit,
Akartam...
» Az én szivem Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
|