|
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező önmagad
saját ajtódnál, saját tükrödben,
s mindkettőtök egymásra mosolyog,
s azt mondja, ülj ide. Egyél.
Újra megszereted az idegent, aki magad voltál.
Adj bort. Adj kenyeret. Add vissza szívedet
önmagának, az idegennek, aki szeretett
egész életedben, akire fütyültél
egy másikért, aki kívülről ismer.
Vedd le a polcról a szerelmes leveleket,
a fényképeket, a csüggedt cédulákat,
hámozd ki önnön képed a tükörből.
Ülj le. Gyönyörködj életedben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» Van olyan perc
Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Elfojtódás
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki...
|
