|
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező önmagad
saját ajtódnál, saját tükrödben,
s mindkettőtök egymásra mosolyog,
s azt mondja, ülj ide. Egyél.
Újra megszereted az idegent, aki magad voltál.
Adj bort. Adj kenyeret. Add vissza szívedet
önmagának, az idegennek, aki szeretett
egész életedben, akire fütyültél
egy másikért, aki kívülről ismer.
Vedd le a polcról a szerelmes leveleket,
a fényképeket, a csüggedt cédulákat,
hámozd ki önnön képed a tükörből.
Ülj le. Gyönyörködj életedben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Száz szerelmes szonett
Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek,
mivelh...
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» Szerelemdal
Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» A szerelmeseket óvják
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
» Szerelem
Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Hideg széllel
Hideg széllel elegy jeges eső esik,
Hallom,...
|
