|
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?
Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!
S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kölyökkorom szerelmei
kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
» Mi volna ..
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
–...
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Pirongatol, édesanyám
Pirongatol, édesanyám,
Mért néznek a legények...
» A fű a folyó te meg én
A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
|
