|
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?
Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!
S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Szeretet
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és...
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
|
