|
Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?
Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!
S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Róza emléke
Itt legszomorúbb az ősz arcának hervadása:
Level...
» A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Szerettem én, megtudtam én is
Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Az örömhez
Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért...
|
