|
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik itt megelőztek,
hajszolták a kedvem megkeresni
ember-leány alakját az őznek.
Ilyeneket találok ki rólad:
ezer évvel tovább vagy, mögöttem -
itt is jártál, ismerted a holdat,
de most - éppen most - hiába jöttem.
Hol lehetsz? Ha te már látsz is engem,
ne hagyj itt, mint hallgatag virágok.
Újra kérlek, nyílj ki közelemben
s szólalj meg, ha közeledben járok.
Nem veszíthet értem így az ember!
Néhány ezer éhen alvó hajlam
kelne ki egyetlen szerelemmel,
amilyet én oly nagyon akartam.
Csak remélem türelmetlenkedve,
hogy te már a nyomom megtaláltad,
s csillag-hosszan élsz, hogy életedbe
én is mindenképpen eltaláljak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Egymásra lelt
Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» Azért, mert
Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy...
» Boldog pár
Egy titkos ah felém, s egy elpirúlat,
Arc...
» Közelebb hozzád
Egy régi kép most lelkembe tolul,
Szünetlenül,...
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Látogatók
A házakat elnyelte a hó
az utakat befújta a...
» A végén
Szótlanul nézlek és nem érzek semmit,
várok...
|
