|
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik itt megelőztek,
hajszolták a kedvem megkeresni
ember-leány alakját az őznek.
Ilyeneket találok ki rólad:
ezer évvel tovább vagy, mögöttem -
itt is jártál, ismerted a holdat,
de most - éppen most - hiába jöttem.
Hol lehetsz? Ha te már látsz is engem,
ne hagyj itt, mint hallgatag virágok.
Újra kérlek, nyílj ki közelemben
s szólalj meg, ha közeledben járok.
Nem veszíthet értem így az ember!
Néhány ezer éhen alvó hajlam
kelne ki egyetlen szerelemmel,
amilyet én oly nagyon akartam.
Csak remélem türelmetlenkedve,
hogy te már a nyomom megtaláltad,
s csillag-hosszan élsz, hogy életedbe
én is mindenképpen eltaláljak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Oh...!
Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám...
» Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek...
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
» Mély tengernek mélységében...
Mély tengernek mélységében
Terem a drága gyöngy...
» Figyelmeztetlek
Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
...
» Szeretnék átölelni...
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva...
» Ősz
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» (Szűz arcád...)
Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Imádlak, mint az éj fekete boltozatját...
Imádlak, mint az éj fekete boltozatját,
óh,...
» Kosár
Telve kékes ibolya,
Rózsa, szekfű, rozmarin
Ill...
» Nosztalgia
Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
|
