|
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak, mint a zátonyok.
Szerelmem űz, hogy rajta csolnakázzam
És szívemen el is barangolok.
De csolnakom a habja elragadta,
Sodorja éles zátonyok között.
(A tájat erre bánat-népség lakja
S én bánatom is ide költözött.)
Fáradt nyugvással csak hagyom rohanni
S zokogva várok, hátha partot ér;
Még könnyem is van nékem; ó van annyi,
Hogy vezekeljek minden álmamér' -
És öntöm is sűrűn, bőséggel, híven,
Míg tördelődik szirteken a szívem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Dal
A vágyaim: smaragd s rubinkupék,
Kín-sineken...
» Finale
1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és...
» A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem,...
» Üdvösség
Csak azért
az egyetlen napért
érdemes volt...
» Búsúly szivem érted, hivem
Búsúly szivem érted, hivem,
Hogy tőled...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Neked
Jöttél színarany éjnek
jöttél fekete...
|
