|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én nem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálanként hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Emlékszel-e?
Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Ma reggel...
Ma reggel korán ébredtem fel
s kikergettem az...
» Olyan a szerelem
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
|
