|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én nem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálanként hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» Livia
Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Szerelmes ajándék
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget...
» Haja, haja, hagyma-haja
Haja, haja, hagyma-haja,
Sír a leány: mi a...
|
