|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én nem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálanként hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ölelés
Hol rejtezkedett ez a mozdulat,
ez amphorásan...
» Jegenye lelkem
A sors megrázta lelkemet,
Mint a vihar a...
» A szerelem
Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled,...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Nem szerethet mindenki
Fontos, hogy megtanuld: nem
szerethet téged...
|
