|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én nem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálanként hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hold szitálja hűvös aranyát
Élj, ha élsz! Csókolj nagyon, ha csókolsz!
Arany...
» Virágének
Megyek utánad,
jössz utánam,
csupasz a...
» Szilfa
A mélységet ismerem. Tapintom a gyökeremmel.
Te...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Nyári emlék
De szép volt, istenek! A vízbe lépett
és...
|
