|
Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
egemen annyi csak
– ha fölkél is – a nap,
amennyi sugarat
tőled ha kap.
S: vigyázzad lépteid,
ha mellettem, velem,
a percek ónosesője zizeg,
megfagy a köveken.
És: kapaszkodni nincs
se fal, se ág…
Én be nem csaplak,
a közhely szavát mondom,
ha érteni csak az segít.
Tél van. Korán esteledik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hogyha lelkem felleg volna...
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Ó ne sirasd
Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Ha rám tekintesz
Ha rám tekintesz és azt kérdezed:
"Szeretsz-e...
» Emberi közelségből
A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» A hős és kedvese
Elment a hős csatába,
Hő keble dobogott,
Kivíni...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» A tökéletes szépségről
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Óda Vénuszhoz
Lábadhoz raktam koronám s palástom,
Lábadhoz...
|
