|
Gyere hozzám, szeress engemet,
Aranyozd meg szegénységemet.
Alacsony házamba jöjj be napvilágnak,
Sötét éjjelembe arany fénybogárnak.
Szegény vagyok - nem tagadhatom,
Nem osztoztam földi javakon:
De én tudom, hogy ha szeretnél te engem,
Valamivel mégis birnánk mindaketten.
A napot majd avval töltjük el,
Várjuk a szép éjt, hogy jöjjön el;
Oh, a nappal minden valóságával
Föl nem ér egy csöndes éjre gondolással!
Álmodol majd, mint a liliom
Forróságról - nyári hajnalon,
Mely a szomjúságtól meghajolva, lankad
S érezi, hogy száll az éltető mézharmat.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szórakozott szerelmes.
Szerelmes ifjú, hő szivével
Mindég csak ott,...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Figyelmeztetlek
Figyelmeztetlek;
mint a téli reggel,
...
» Halott szók hona
Vágyaim ma nagy, karcsú jegenyék,
valami...
» Hazugság nélkül
Hogy ámítni nem tudtuk egymást,
Friggyé ez úgy...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Tévedsz
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» Tested kenyerén
Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
|
