Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Ajkad rubínmeder,
Mely drága gyöngyöt is terem.
De ennyi kincsedet,
Hogy veszszen a ki rálele,
Habzó homály fedi:
Sötét hajadnak éjjele...
Mégis csudálkozol
Színetlen arcomon, leány? -
Mely kincs után eped -
A bánya népe... halovány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ahogy nyarakban Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű...
» Együgyű szerelmes évődés Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Zenit Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
» Bujócska Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» Mondd, mit ér Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Egy régi szerelmes Velencében Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi...
|