Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Ajkad rubínmeder,
Mely drága gyöngyöt is terem.
De ennyi kincsedet,
Hogy veszszen a ki rálele,
Habzó homály fedi:
Sötét hajadnak éjjele...
Mégis csudálkozol
Színetlen arcomon, leány? -
Mely kincs után eped -
A bánya népe... halovány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A néma lomb Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Ha jönnél... Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» Elejtetted a napot Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Szívemhez Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
» A fehér liliom Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» Könyörgés Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
|