Márvány a homlokod,
Szemed sötét zafirverem,
Ajkad rubínmeder,
Mely drága gyöngyöt is terem.
De ennyi kincsedet,
Hogy veszszen a ki rálele,
Habzó homály fedi:
Sötét hajadnak éjjele...
Mégis csudálkozol
Színetlen arcomon, leány? -
Mely kincs után eped -
A bánya népe... halovány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pirongatol, édesanyám Pirongatol, édesanyám,
Mért néznek a legények...
» Végtelenül Tenger,
istenemre
tenger!
Minden...
» Májusi rózsa Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája...
» Ha láttad volna... Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Az élet fája Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Vígasztalás Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
|