|
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett már
Ami vala jövendő:
Az idő eljár.
A tavaszt elkergeti
Ezennel a nyár,
S azt az ősz s tél követi:
Az idő eljár.
Lillim teljes orcái
Lángként égnek bár,
Hervadandók rózsái:
Az idő eljár.
Míg forrón ver kebele
S tüzes csókra vár,
Addig vígadok vele:
Az idő eljár.
A jót hálátlan venni
s nem becsülni kár,
Sietek boldog lenni:
Az idő eljár.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» A szó
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» Őszülő erdők rettegése
Őszülő erdők rettegése,
Gyásza van a szivemben,...
» Virág és szerelem
Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait;...
» Eltűnt halott
Szerelmünk itt halt meg valamikor.
Hullj, lomb,...
» Közelebb hozzád
Egy régi kép most lelkembe tolul,
Szünetlenül,...
» Tested kenyerén
Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
|
