|
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett már
Ami vala jövendő:
Az idő eljár.
A tavaszt elkergeti
Ezennel a nyár,
S azt az ősz s tél követi:
Az idő eljár.
Lillim teljes orcái
Lángként égnek bár,
Hervadandók rózsái:
Az idő eljár.
Míg forrón ver kebele
S tüzes csókra vár,
Addig vígadok vele:
Az idő eljár.
A jót hálátlan venni
s nem becsülni kár,
Sietek boldog lenni:
Az idő eljár.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virágot szedtünk
Virágot szedtünk mezőn és dombon
Új tavasz-szell...
» Ha jönnél...
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Legszebb versem
Az első versem rossz és hosszú volt,
s tőlem...
» Népdal
Fenn mosolyg a’ holdvilág,
Fénylik mint...
» Egymásra lelt
Egymásra lelt, s rögtön kevés lett
egymásnak...
» A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» Ha kék szemed ég volna
Ha kék szemed ég volna, úgy
Ránéznék...
» Boldog szerelem
Más a világ ábrázatja,
Másként látnak...
» Összhangzattan
Álmom álmodnak megfelel
és ez a baj és ez a...
» A tökéletes szépségről
Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
|
