Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő vaskohó.
Szíved fölött,
melled tövében
nyugszik a fejem.
Indul egy sereg nagy motor:
a vas most messzi megy.
A hegy tövében maradunk!
Csókolj!
Nem adlak senkinek!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Céliához Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» A mindenség szerelme Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Nem félek én a városi uraktól... Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Néma vád A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Magyar költő a XVI. században Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél;...
|