Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az én hónapom.
Köd... összegombolt, fázó emberek,
Kevés sugár és hosszas éjjelek.
Hidegje, ködje végzetként kisér...
E bús hónapban születtem meg én...
Tavasszal, nyáron senki meg nem ért,
S magam se égek akkor senkiért.
De, mikor annyi fázva megremeg,
Felujjong szívem: — itt a hónapom!
Húzódnak hozzám fázó emberek,
És én kitárom nékik lelkemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nekem nem kell a' valóság... Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Mit akartok? Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Gyönge kézzel... Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Butter Flórián Bazsarózsa-lugasban
ült a jó leány,
oldalánál...
» Este a Dunaparton Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Ősszel Beteg, hervadt az őszi táj,
Minden nyomon...
|