|
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az én hónapom.
Köd... összegombolt, fázó emberek,
Kevés sugár és hosszas éjjelek.
Hidegje, ködje végzetként kisér...
E bús hónapban születtem meg én...
Tavasszal, nyáron senki meg nem ért,
S magam se égek akkor senkiért.
De, mikor annyi fázva megremeg,
Felujjong szívem: — itt a hónapom!
Húzódnak hozzám fázó emberek,
És én kitárom nékik lelkemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hódolás Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» A csillagok Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti...
» Könnyű Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Nem volt nekem, szőke kis lány... Nem volt nekem, szőke kis lány,
Egyebem a...
» Gyöngy Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» A szerelmeseket óvják A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
|