|
Mikor virágra sehol se lelek:
A bús november az én hónapom.
Köd... összegombolt, fázó emberek,
Kevés sugár és hosszas éjjelek.
Hidegje, ködje végzetként kisér...
E bús hónapban születtem meg én...
Tavasszal, nyáron senki meg nem ért,
S magam se égek akkor senkiért.
De, mikor annyi fázva megremeg,
Felujjong szívem: — itt a hónapom!
Húzódnak hozzám fázó emberek,
És én kitárom nékik lelkemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Reggeli Séta
Fehérszínű apró felhők
Futkosnak az ég...
» Antik szerelem
"S megint előlről"
A szeretőm fiús, görög...
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» A szerelmes szemek
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» Szerelem
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
|
