|
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva-gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyöngyvirág
Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» Veled
Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» Az áhitott csömör
Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük...
» Bársonyodba öltözöm
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
|
