|
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva-gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha valaki jönne
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna...
» Meg ne itélj...
Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» Szerelemvágy
Szeretnék már szeretni újolag...
Mit ér a kert,...
» Jer közel, édes...
Jer közel, édes! Így, az ölembe,
Szép fejedet...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Úton
De hogy ki vagy valóban én
mégis tudom
hogy...
|
