|
Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen kívül.
Rád gondolok: évek rácsai közt
az emlék elfeketül...
Jaj, szívem, olyan sovány vagy,
meg ne szánjon a halál!
Homlokod mögött a világ
elfehérült szájjal kiált. -
Szótlanom, egyetlenem,
tenyered tenyeremen.
Testednek tiszta menedék:
a csók a léleknek nem elég.
Nem elég három szerelem:
három árvaság idebenn.
Három homlok is kitaszít.
Fehér a magány, mint az ing.
Fehér az ing, fehér a halál.
Csak az él, aki társra talál.
Szótlanom, egyetlenem,
tenyered tenyeremen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Milyen régen
Milyen régen meghaltál már
Reményimnek,...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» Mint virágokon, úgy lépeget
Mint virágokon, úgy lépeget
s mintha röpítené...
» Szerelem
Utadba jön - nem is kerested.
Útjára megy -...
» Bárhová lépek
Bárhová lépek, beléd ütközöm.
Át- és...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Rejtsd el az örömöd
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj...
» Szilfa
A mélységet ismerem. Tapintom a gyökeremmel.
Te...
|
