|
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhagytál, elmentél,
Verjen meg az Isten!
A szívembe' tövis maradt, az kinozza vérig,
Éjjel-nappal, minden órán, életem végéig.
Tövist én kiszedem,
Kidobom az útra,
Kivánom: bár csak a
Te szívedbe jutna!
Miért fájjon csak az enyém oly nagyon utánad?
Mért maradjon csak én velem e keserü bánat?
Istenem, Istenem,
Ne hajts a szavamra,
Hogy is jött az eszem
Ilyen gondolatra?
Nem tövist, de piros rózsát hintenék elébe,
Nem bánatot, de örömet vinnék a szivére!
Elküldöm utánad
Szerelem rózsáját,
Sok kedves emléknek
Szende ibolyáját,
A tövist meg mind magamnak összeszedem szépen,
Elhamvad az úgy is szívem lángoló tüzében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Siralmas
Csak a szép szemedet tudnám elfeledni,
minden...
» Óda Vénuszhoz
Lábadhoz raktam koronám s palástom,
Lábadhoz...
» Sonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» A mindenség szerelme
Kezdetben volt a csönd, és nem tudta még,
hogy...
» Ballada a hajdani hölgyekről
Mondjátok, milyen véget ért
A szép római dáma,...
» Csalfa sugár
Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem...
» A Matóczky udvarában
A Matóczky udvarában
Nagy természet van a...
» Egy tubákoló széphez
Mit? Ámor rózsái után,
s az előkelő tulipán,
a...
» Ajánlás
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Csillagos éj
Szeretnek.
Óh milyen könnyű a világ!
A...
|
