|
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhagytál, elmentél,
Verjen meg az Isten!
A szívembe' tövis maradt, az kinozza vérig,
Éjjel-nappal, minden órán, életem végéig.
Tövist én kiszedem,
Kidobom az útra,
Kivánom: bár csak a
Te szívedbe jutna!
Miért fájjon csak az enyém oly nagyon utánad?
Mért maradjon csak én velem e keserü bánat?
Istenem, Istenem,
Ne hajts a szavamra,
Hogy is jött az eszem
Ilyen gondolatra?
Nem tövist, de piros rózsát hintenék elébe,
Nem bánatot, de örömet vinnék a szivére!
Elküldöm utánad
Szerelem rózsáját,
Sok kedves emléknek
Szende ibolyáját,
A tövist meg mind magamnak összeszedem szépen,
Elhamvad az úgy is szívem lángoló tüzében.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Májusi rózsa
Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
» Mondd, mit ér
Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Amit csinálunk
Oly remek dolog,
amit mi csinálunk:
hőt, havat...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Midőn szerelmünk...
Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak...
» Találkozás...
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál...
» Mennyasszony-koszorus..
Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» Fehér éjszakák
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk...
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Ha jönnél...
Ha hirtelen jönnél velem szemben
Nevető...
» Virág és szerelem
Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait;...
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
|
