A szerelmek tolonganak
A színevesztett alkonyatban
Túlnő árnyunktól távolabb
Emléked láncon mozdulatlan
Kiket emlék láncolt ide
Kezek lobogtok mint a máglya
Végső főnix a fekete
Tökéletesség hull a lángba
El-elkopnak a láncszemek
Emléked gúnyol incselegve
Szökik hallod rajtunk nevet
S én visszahullok térdeidre
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha napba nézek én Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te...
» Be szépre-nőttél bennem Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én...
» Szeretlek! Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
» Piano Most olyan szép vagy és én érzem,
hogy talán...
» Kuporogva Meleget munkáltam benned,
zugot,
hol...
» Boldogság Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére,...
|