|
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy feljuthassak egyszer majd a mennybe,
az égi hon csodás hírnévnek örvend,
hisz mindeneknek fényes ott a kedve.
De hölgyem nélkül semmi dolgom ott fent -
nincs szebb vonású arc, szőkébb fejecske,
mint az övé - megtennék érte mindent,
s nem lennék boldog tőle elrekesztve.
Nem káromló beszéd ez, ám kivánom,
hogy szavaimat pontosan megértsék:
pokol nekem, ha nincsen mód csodálnom
bársony szemű, szép arcú, tiszta lényét,
hisz legfőbb óhajom s vigasztalásom
hölgyem dicsőségének látni fényét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
» E holdas szépnek...
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő,...
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Boldogság és álom
Álmodban minket gyakran láttál,
Hogy együtt...
|
