|
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy feljuthassak egyszer majd a mennybe,
az égi hon csodás hírnévnek örvend,
hisz mindeneknek fényes ott a kedve.
De hölgyem nélkül semmi dolgom ott fent -
nincs szebb vonású arc, szőkébb fejecske,
mint az övé - megtennék érte mindent,
s nem lennék boldog tőle elrekesztve.
Nem káromló beszéd ez, ám kivánom,
hogy szavaimat pontosan megértsék:
pokol nekem, ha nincsen mód csodálnom
bársony szemű, szép arcú, tiszta lényét,
hisz legfőbb óhajom s vigasztalásom
hölgyem dicsőségének látni fényét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szem hatalma
Midőn bájos szemed reám tekint,
Egész létem...
» Csak hagyjatok!
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak...
» Déli árnyak
Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin,...
» A nyári vers
A nyár szerelmes verseit,
A nyári szív rengő...
» Vallomás
Nemcsak téged
szeretlek, akitől jutalmul s...
» És egy mosoly
Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom...
|
