|
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy feljuthassak egyszer majd a mennybe,
az égi hon csodás hírnévnek örvend,
hisz mindeneknek fényes ott a kedve.
De hölgyem nélkül semmi dolgom ott fent -
nincs szebb vonású arc, szőkébb fejecske,
mint az övé - megtennék érte mindent,
s nem lennék boldog tőle elrekesztve.
Nem káromló beszéd ez, ám kivánom,
hogy szavaimat pontosan megértsék:
pokol nekem, ha nincsen mód csodálnom
bársony szemű, szép arcú, tiszta lényét,
hisz legfőbb óhajom s vigasztalásom
hölgyem dicsőségének látni fényét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Az arany park
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
» Fehér rózsa
Halvány és szende vagy,
Mint gyönge rózsaszál,
...
» Nem urad és királyod
Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Mese, mese, mátka
A fűz a vizen áthajolt.
Szép zöldhajú szűz...
» Veled
Nem, csoda ma se történt,
megint csak este...
|
