|
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy feljuthassak egyszer majd a mennybe,
az égi hon csodás hírnévnek örvend,
hisz mindeneknek fényes ott a kedve.
De hölgyem nélkül semmi dolgom ott fent -
nincs szebb vonású arc, szőkébb fejecske,
mint az övé - megtennék érte mindent,
s nem lennék boldog tőle elrekesztve.
Nem káromló beszéd ez, ám kivánom,
hogy szavaimat pontosan megértsék:
pokol nekem, ha nincsen mód csodálnom
bársony szemű, szép arcú, tiszta lényét,
hisz legfőbb óhajom s vigasztalásom
hölgyem dicsőségének látni fényét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Élet szeretője
Rossz szerelem ez a miénk
S aligha még rózsát...
» Mező
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» A hős és kedvese
Elment a hős csatába,
Hő keble dobogott,
Kivíni...
» Atrium mortis
Az emberélet útjának felén
az a vadon mögöttem...
» Szerelem
ideje hogy szeressük egymást
hogy hidd ha...
|
