|
E holdas szépnek
története nincsen,
eredendő, teljes:
ha a szép valamely
jelet visel:
szeretője volt,
s megváltozott.
Mint álmodás,
lejtése más,
ha nap halad,
széjjelszakad;
túl-gyors az idő, és
a szív szeszélyes
hazajáró lelke
őt veszti epedve.
De sose lépett
közelébe a lélek,
nem vitte véghez
a lomha kísértet;
míg elvonul,
szerelem ne nézzen
ez édességre,
se gond ne érjen
örök szemébe.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kései szerelem Kései szerelem... Fűlik a kályha
pirosra.
Valam...
» Szerelmes lány Szerelmes lány rohan az éjszakában,
édes, édes...
» Nosztalgia Látod ott azt a kis felhősóhajt?
A nap bíbora...
» Szerelmi történet A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett...
» Szerelem Utadba jön - nem is kerested.
Útjára megy -...
» Mennyasszony-koszorus.. Mennyasszony-koszorus hajad
Minden szála legyen...
» A szerelmes szemek Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató...
» A dal szárnyára veszlek A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek,...
» Egy ismeretlen széphez Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Vilma emlékkönyvébe Minden virágát életemnek,
Melyet még sorsom...
» Álom Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
Csodásan...
|