|
Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem alatt.
Csókok, s ledőlt rozsszálak
becézték barna derekamat.
Távol a töltés nyúlánk
fennsíkján olykor egy-egy remek
gyorsvonat elviharzott,
s fénye rajtunk is végigsepert,
s füttyszóra jólét, buja
szépség amint ott elrobogott,
a nehéz gazdagság súlya
alatt a talpfa felzokogott.
Habpárnák, ételek, ékszer
úsztak a fényes fergetegen,
és utak, micsoda tájak!
Nekünk csak egy volt, a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
» A fehér liliom
Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Gyakran jelensz meg álmaimban
Gyakran jelensz meg álmaimban,
Hidegen,...
» Merengés
Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Álom
Egy álmot álmodék régmúlt napokban,
Csodásan...
» Siralmas
Csak a szép szemedet tudnám elfeledni,
minden...
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
|
