|
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel:
Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet
Vádolni a sebhetéssel.
Nem érzed-é, miként zsibong a vak
Ámor rajja szemed körűl?
Ki mérget mézel, ki bilincset rak,
Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl.
Én látom azt! - Szácskád rózsájában
Látok még egy nagy táborral:
Lelkemet gyomrozzák, s ő hiában
Küszködik annyi Ámorral!
Kettő pillantásodnak szárnyain
Repűle szívem várába:
Már most dombol leomlott hantjain,
Hallod? mint dobog a lába!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha szomorú...
Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Ha valaki jönne
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna...
» Levél
Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson...
» Helyek, szerelmek
Nem leltem meg soha
helyem, hogy mondhatnám
...
» Szerelmesvers
Hóhullás-arcú Asszonyom,
vetés-didergésem...
» A bátortalan szerelmes
Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
» Késői szonett
A szív, a kérgesülve, elárvultan felejtő,
Ha...
» A szerelmes
Hah kié vagy most, ki csak értem égél,
Életem,...
» Oly ismerős vagy
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
|
