|
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel:
Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet
Vádolni a sebhetéssel.
Nem érzed-é, miként zsibong a vak
Ámor rajja szemed körűl?
Ki mérget mézel, ki bilincset rak,
Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl.
Én látom azt! - Szácskád rózsájában
Látok még egy nagy táborral:
Lelkemet gyomrozzák, s ő hiában
Küszködik annyi Ámorral!
Kettő pillantásodnak szárnyain
Repűle szívem várába:
Már most dombol leomlott hantjain,
Hallod? mint dobog a lába!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Egy Csillag nevű ifjacskáról
Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» Első szerelem
Mint est homályán csermely tükörében
A...
» Elza szeme
Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam
Tükré...
» Marasztanálak, májusom
Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
» A távolból
Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El...
» Aki magának él
Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Éji furulyaszó
Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» A nő szíve
A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
|
