|
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel:
Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet
Vádolni a sebhetéssel.
Nem érzed-é, miként zsibong a vak
Ámor rajja szemed körűl?
Ki mérget mézel, ki bilincset rak,
Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl.
Én látom azt! - Szácskád rózsájában
Látok még egy nagy táborral:
Lelkemet gyomrozzák, s ő hiában
Küszködik annyi Ámorral!
Kettő pillantásodnak szárnyain
Repűle szívem várába:
Már most dombol leomlott hantjain,
Hallod? mint dobog a lába!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Utazási vágy
Én menni kivánok,
Daru, gólya s a fecske ha...
» Te vagy
te vagy a tüdőm
a levegőm
nélküled
...
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Az én nótám
Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Koncert
Szemem lehúnyva hallgatom
És föligézem...
|
