|
Ah, ne vesd rám két villám szemedet
Oly hasgató tekíntéssel:
Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet
Vádolni a sebhetéssel.
Nem érzed-é, miként zsibong a vak
Ámor rajja szemed körűl?
Ki mérget mézel, ki bilincset rak,
Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl.
Én látom azt! - Szácskád rózsájában
Látok még egy nagy táborral:
Lelkemet gyomrozzák, s ő hiában
Küszködik annyi Ámorral!
Kettő pillantásodnak szárnyain
Repűle szívem várába:
Már most dombol leomlott hantjain,
Hallod? mint dobog a lába!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Harum dierum carmina
Kis cigaretta fátyla,
fátylas selyemködü...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Mert szemben ülsz velem …
Mert szemben ülsz velem s csak a te arcod...
» Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek...
» Mondjátok meg
Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag...
» A holdkóros apród története
A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Szerelmem karodban halott
Szerelmem karodban halott
Emlékszel-e hogy jött...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
|
