|
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág elhervadt csendesen.
Én még járok a nagyfüvű mezőkön.
Pacsirta dalol a magasban,
magvak szállnak az őszben.
Élünk és egyszer meghalunk.
Szeretnék találkozni a karcsúnövésű lánnyal,
kinek szíve együtt ring az én szívemmel
a patak csengő habjaiban
és a mérhetetlen fűben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hideg asszony
Ha százszor szép is, nincs igézet
A hideg...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» Atrium mortis
Az emberélet útjának felén
az a vadon mögöttem...
» Emlékszel-e?
Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
|
