|
A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág elhervadt csendesen.
Én még járok a nagyfüvű mezőkön.
Pacsirta dalol a magasban,
magvak szállnak az őszben.
Élünk és egyszer meghalunk.
Szeretnék találkozni a karcsúnövésű lánnyal,
kinek szíve együtt ring az én szívemmel
a patak csengő habjaiban
és a mérhetetlen fűben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Így szaladsz karjaimba
Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
» Szerelmes ajándék
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget...
» Sorsunk
Szertebolygó árnyak vagyunk,
Mind, kik itt a...
|
