|
Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel egynek érzem magamat.
Sok zsákot hordtam a kikötőben,
jó lesz elnyúlni a fák alatt.
A nap lehajlik,
rágondolok a kedvesemre,
ki messze túl van a hegyeken.
Most indul a hold nagy szalmakalapban.
És kettőnk közé piros fonalat sző a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmeslevél Csend van, a lomb közt fényküllő remeg,
lidérc...
» Bölcs Marun meséje "Volt egyszer." Bölcs Marunról
Szól ez együgyü...
» Maradjon ez... Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
» Virágok beszélgetése Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
|