Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel egynek érzem magamat.
Sok zsákot hordtam a kikötőben,
jó lesz elnyúlni a fák alatt.
A nap lehajlik,
rágondolok a kedvesemre,
ki messze túl van a hegyeken.
Most indul a hold nagy szalmakalapban.
És kettőnk közé piros fonalat sző a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem és barátság A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Lelkemből szólva Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» Léda és a Sors Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Így szaladsz karjaimba Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
|