Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel egynek érzem magamat.
Sok zsákot hordtam a kikötőben,
jó lesz elnyúlni a fák alatt.
A nap lehajlik,
rágondolok a kedvesemre,
ki messze túl van a hegyeken.
Most indul a hold nagy szalmakalapban.
És kettőnk közé piros fonalat sző a szerelem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A te tisztitó csókod Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» A holdkóros apród története A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» Aki magának él Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Virágot szedtünk Virágot szedtünk mezőn és dombon
Új tavasz-szell...
|