|
Megszűnt a tér:
nincs "messze", nincsen "távol"
amióta tudom, hogy létezel.
Hol éppen vagy
a Föld bármely pontjáról
mindegyik percben hozzám érkezel.
Ha megsimítsz egy tárgyat
amint bárhol gondolatban
nálam feledkezel
én érzem itt, hogy szívem száz gondjából
az a simítás egyet elemel...
Magányából az "én" és "te" kilábol
mely külön értelmetlen félbe szel
csak a tündöklő "Te meg én" világol
értelmes egy velem együtt leszel:
Én vétkezem, amikor Te hibázol
engem őrzöl, ha magadra vigyázol.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kései vallomás
Uram, hallgasd meg könnyes asszonyod
kései,...
» Hópelyhek
I.
Láttad a vágy tűzét szememben.
Láttál egy...
» Szerelem ez?
Őrjöngök Rád, ha néznek,
Szeretne ütni két...
» A jegyes éneke
Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
» Szerelem szerelem után
Eljön az idő,
amikor ujjongva
ünnepled érkező...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Sétál a lyány
Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» Evianne
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Hogy mondjam el
Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,
mint feslő...
|
