|
Megszűnt a tér:
nincs "messze", nincsen "távol"
amióta tudom, hogy létezel.
Hol éppen vagy
a Föld bármely pontjáról
mindegyik percben hozzám érkezel.
Ha megsimítsz egy tárgyat
amint bárhol gondolatban
nálam feledkezel
én érzem itt, hogy szívem száz gondjából
az a simítás egyet elemel...
Magányából az "én" és "te" kilábol
mely külön értelmetlen félbe szel
csak a tündöklő "Te meg én" világol
értelmes egy velem együtt leszel:
Én vétkezem, amikor Te hibázol
engem őrzöl, ha magadra vigyázol.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Te vagy
te vagy a tüdőm
a levegőm
nélküled
...
» Ha valaki jönne
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna...
» Őrzi egy néma óriás
Nem nyithatom fel koponyád,
nem vághatom föl...
» Búsúly szivem érted, hivem
Búsúly szivem érted, hivem,
Hogy tőled...
» A szerelmeseket óvják
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
» Fehér éjszakák
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk...
» Madárszerelem
"Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya...
» Végre!
Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Amit vágyad kivánt,
Reményed esdve kért,
Megadt...
|
