|
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget puha gyapjúból szobádba,
pompás Perzsia száz mesés színével
ékes kis teritőt, dús-borzosat, mely
tiszta ágyad előtt heverne mindig.
Reggelente, mikor lelépsz az ágyról
s lenge inged alatt tüzelve borzong
álmos tested a hűvöses homályban,
tennéd rá puha lábadat mezítlen.
S míg csiklandva becézi bársonybolyha
zsenge talpadat és meleg bokádat,
bágyadtan bizseregve énreám és
szomjasan tapadó szájamra gondolj.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Emberi közelségből
A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» A bátortalan szerelmes
Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
|
