|
Vers helyett szivesen szőnék ma lompos
szőnyeget puha gyapjúból szobádba,
pompás Perzsia száz mesés színével
ékes kis teritőt, dús-borzosat, mely
tiszta ágyad előtt heverne mindig.
Reggelente, mikor lelépsz az ágyról
s lenge inged alatt tüzelve borzong
álmos tested a hűvöses homályban,
tennéd rá puha lábadat mezítlen.
S míg csiklandva becézi bársonybolyha
zsenge talpadat és meleg bokádat,
bágyadtan bizseregve énreám és
szomjasan tapadó szájamra gondolj.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tavaszi tüzek láttán
Egy volt szerelem emlékére
Már lábadoznak,...
» A szerelem
Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» A hív Leányka
Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Kezem a kezedben
Hallod? Ez az a szél
mely kitépi a fák...
» Oly ismerős vagy
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
» Az is álom volt talán?
Csendes éjben, nyári éjben
Csillagodtól...
|
