|
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna már velem.
Másoknál, otthon, utcazajban
meglátom arcod hirtelen.
Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem,
ott vagy te, bárhol is legyek.
Hallom kopogni éji csöndben
közelgő könnyű léptedet.
Nem te suhansz el láthatatlan
mellettem, ha ajtót nyitok,
légből, párából szőtt alakban,
te álmaimból támadott?
El-eltűnődöm néha: nem te
ültél a szérűskert alatt,
egy sír gyöpén, a cinteremben,
kartonkendődben hallgatag?
Egy pillanat - még ott pihentél,
s tűntél, suhantál már tova.
Dalolva a patakra mentél...
Az estharang szelíd szava
választ zúgott dalodra messze,
s én sírtam, s vártam csüggeteg,
hogy hallak-e, hogy szólsz-e, jössz-e,
de elhalt édes éneked.
Kartonkendőd egy percre túlnan
megvillan még a part felett,
s eltűnsz. De érzem szomorúan,
hogy még találkozom veled
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» Szerelem
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» Búcsú-strófák
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn...
» Szívem szerint
Szívem szerint szolgálom én az Istent,
hogy...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» A bátortalan szerelmes
Remény s kétség között epesztem
Édes kínok közt...
» Ébredés
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Csak álmodtalak?
Beszíva Veszprém levegőjét,
reám borult a...
» Szilvafa
Sokáig álltam, sokáig álltam
a szilvafák...
» Három napja
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintá...
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
|
