|
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna már velem.
Másoknál, otthon, utcazajban
meglátom arcod hirtelen.
Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem,
ott vagy te, bárhol is legyek.
Hallom kopogni éji csöndben
közelgő könnyű léptedet.
Nem te suhansz el láthatatlan
mellettem, ha ajtót nyitok,
légből, párából szőtt alakban,
te álmaimból támadott?
El-eltűnődöm néha: nem te
ültél a szérűskert alatt,
egy sír gyöpén, a cinteremben,
kartonkendődben hallgatag?
Egy pillanat - még ott pihentél,
s tűntél, suhantál már tova.
Dalolva a patakra mentél...
Az estharang szelíd szava
választ zúgott dalodra messze,
s én sírtam, s vártam csüggeteg,
hogy hallak-e, hogy szólsz-e, jössz-e,
de elhalt édes éneked.
Kartonkendőd egy percre túlnan
megvillan még a part felett,
s eltűnsz. De érzem szomorúan,
hogy még találkozom veled
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mint egy virág, olyan vagy
Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép,...
» Fánnihoz
Ha mikor napjaim homályba borulnak,
Ha víg...
» Korszerűtlen ének
Tudom: ma zengőn szerelemről szólni
bűn s talán...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Házasság
Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,
Különben...
» A nő szíve
A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
» Évfordulón
Jövök elédbe csókkal és virággal,
E tiszta...
» Szemed szomja
Szemed szomja a tengeren talál rám,
mélyében...
» Oh...!
Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» Álmomban
Álmomban, Kedves, hosszú folyosókon
kétségbeesve...
» Léda és a Sors
Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Most még feledj el...
Most még feledj el! most a kikelet,
A te...
|
