|
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna már velem.
Másoknál, otthon, utcazajban
meglátom arcod hirtelen.
Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem,
ott vagy te, bárhol is legyek.
Hallom kopogni éji csöndben
közelgő könnyű léptedet.
Nem te suhansz el láthatatlan
mellettem, ha ajtót nyitok,
légből, párából szőtt alakban,
te álmaimból támadott?
El-eltűnődöm néha: nem te
ültél a szérűskert alatt,
egy sír gyöpén, a cinteremben,
kartonkendődben hallgatag?
Egy pillanat - még ott pihentél,
s tűntél, suhantál már tova.
Dalolva a patakra mentél...
Az estharang szelíd szava
választ zúgott dalodra messze,
s én sírtam, s vártam csüggeteg,
hogy hallak-e, hogy szólsz-e, jössz-e,
de elhalt édes éneked.
Kartonkendőd egy percre túlnan
megvillan még a part felett,
s eltűnsz. De érzem szomorúan,
hogy még találkozom veled
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Bor és szerelem
A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Szív
A szivet nem lehet behunyni,
Szegény sziv,...
» A szó
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» Olvadó jégvirág
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a...
» Telepátia
Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Szerelmi történet
A telihold dühödten ébredt,
a téli ég tépett...
» Mese a szerelemről
Hol volt, hol-nem-volt ország
hol-nem-volt...
» Ha kék szemed ég volna
Ha kék szemed ég volna, úgy
Ránéznék...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Pillanat
Volt azért egy pillanat,
ha nem is több...
» Ajándék
Faragtam kőrisfából angyalszárnyakat,
borz-bundá...
|
