|
A szivet nem lehet behunyni,
Szegény sziv, sohasem pihen,
Az álmot az agyra ő küldi
És ébredést is ő izen.
A testnek gépházába zárba
A sorsa olyan emberi,
Ő az élet és mégis árva
S amig ver, önmagát veri.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tele van a kert virággal...
Tele van a kert virággal,
Vígan csattog a...
» Vágy
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó...
» Erdőben
Nincs: vége és többé soha -
Mint sziklakőre a...
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Édes érzés
Édes érzés a szeretet,
Mely nyilával...
» Között
A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Szerelmes vers
Állnék vigyázba érted, mint a fenyvesek,
S nem...
» Nyüzsög a boldogság
Nyüzsög a boldogság bennem,
a napfény se fér be...
|
