|
A szivet nem lehet behunyni,
Szegény sziv, sohasem pihen,
Az álmot az agyra ő küldi
És ébredést is ő izen.
A testnek gépházába zárba
A sorsa olyan emberi,
Ő az élet és mégis árva
S amig ver, önmagát veri.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Don Juan
Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
» A' Csere
A' csintalan leányok
Szünetlenűl perelnek
Rám,...
» Ma
Ma mindenkinek mindent megbocsátok,
Az...
» Virág, virág, virág
Az ágyék és a mell a száj s az izgatott
kezek -...
» A szeretet nem puszta szó
Midőn rámleltél olyan voltam mint egy kivetett...
» Miért szépségedben magadat elbíztad?
Az Idilium-ból
Miért szépségedben magadat...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Három napja
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintá...
|
