|
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó kikelet!
Leragyog rám a nap sugara.
Fenn a tündöklő ég nevet.
Tán a tavasznak ujja ére ?
Az fest elémbe álmokat ?
Látom a tenger kék vizére
Mint száll a rózsás alkonyat.
Talán ez könnyű bérczi szellő
Mely friss lehével megcsapott ?
Látom a gyöngyözőn szökellő
Ezüstös bérczi patakot.
A képzelet csapongva szárnyal;
Látom a fenyves árnyait,
Hol a sötét bársony gyopárral
A rózsaszin erika nyit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Virág és szerelem
Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait;...
» Szerelem
Megszűnt a tér:
nincs "messze", nincsen...
» Zikcene, zakcene, satöbbi
Rossz szívem és százszor rossz vérem
Dobog,...
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Harum dierum carmina
Kis cigaretta fátyla,
fátylas selyemködü...
» Elfogadlak
Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért...
» Oh...!
Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám...
|
