|
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó kikelet!
Leragyog rám a nap sugara.
Fenn a tündöklő ég nevet.
Tán a tavasznak ujja ére ?
Az fest elémbe álmokat ?
Látom a tenger kék vizére
Mint száll a rózsás alkonyat.
Talán ez könnyű bérczi szellő
Mely friss lehével megcsapott ?
Látom a gyöngyözőn szökellő
Ezüstös bérczi patakot.
A képzelet csapongva szárnyal;
Látom a fenyves árnyait,
Hol a sötét bársony gyopárral
A rózsaszin erika nyit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távozóhoz
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt...
» Nagyon szerelmes voltam beléd
Nagyon szerelmes voltam beléd,
Ezer hangú,...
» Külön világban
Külön világban és külön időben
éltél, be messze...
» Szerelmes vers
Állnék vigyázba érted, mint a fenyvesek,
S nem...
» Szerelem
Emlékszel-e még erre? Lángoló fejjel,
lángoló...
» A liljomok rondója
A liljomokba ritka mámor:
fehérek, kényesek,...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
|
