|
Oh végre, végre-valahára
Itt a mosolygó kikelet!
Leragyog rám a nap sugara.
Fenn a tündöklő ég nevet.
Tán a tavasznak ujja ére ?
Az fest elémbe álmokat ?
Látom a tenger kék vizére
Mint száll a rózsás alkonyat.
Talán ez könnyű bérczi szellő
Mely friss lehével megcsapott ?
Látom a gyöngyözőn szökellő
Ezüstös bérczi patakot.
A képzelet csapongva szárnyal;
Látom a fenyves árnyait,
Hol a sötét bársony gyopárral
A rózsaszin erika nyit.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha láttad volna...
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Fiatal lány tavasszal
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép...
» Boldog szerelem
Más a világ ábrázatja,
Másként látnak...
» Vallomás
úgy szeretem, hogy
nagykabátban is vágynék
vele...
» Emlékszel? Mire?
A perc után, a lobbanás után,
a fényszárnyak, a...
» Felgyógyulásomkor
Lázas álmaimban
Angyal szállá hozzám,
Egiektől...
» A csillagok
Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti...
|
