|
A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel üvegén,
idén egy végső korty meleg,
egy törpe-kagyló-amulett,
és koraősz és nyárutó
siettető, karoltató,
és vér-pihék a nap előtt,
és fölcikázó evezők,
aztán az est, s hogy nincs tovább,
hogy vártalak négy nyáron át,
s hogy halhatatlan a remény,
s a fű, a folyó, te meg én.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A tökéletes szépségről Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Ha mennél hideg szélben Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten...
» Három hangra Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen...
» Mese, mese, mátka A fűz a vizen áthajolt.
Szép zöldhajú szűz...
» Nagynéha Nagynéha emgem is tudnak szeretni
lány-arcú,...
» Dal decemberben Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» A bokréta elhervadott A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Romantikus ősz Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
|