|
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a kikelet.
Oh, de én most nem rettegem
Úgy, mint egykor, a zord telet.
Nem rettegem, hogy jő a tél
S unalmával a hosszu est,
Midőn kint fúj, bömböl a szél,
S ablakomra virágot fest.
Nem félek, hogy nem lesz virág,
Nem lesz madár, csillag, sugár,
Hogy a télnek hideg szele
Meleg, de szűk szobámba zár.
Lesz virágom: édes ajkad,
Mosolygásod lesz a sugár,
Szíved meleg dobogása
A bokorba a kis madár.
Édes csókod lesz a csillag,
Mely az égről gyorsan lefut,
S véletlenül, úgy futtába
Éppen az én ajkamra jut.
Ah – mondod -, de egy hiányzik
Ragyogó nap az égbolton.
Az is meglesz: ragyogni fog
Boldogságtól az én arcom!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A te tisztitó csókod
Nincs rajtam árnya bűnnek.
Nem érzek máma...
» Simogatás
Nincs szerelem
és vers sem
érik...
» Meddig szerelem?
Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Nem urad és királyod
Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Mert túlságosan akarlak
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Fehér éjszakák
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk...
» Így szaladsz karjaimba
Két szegény karomat kinyujtom
Száz mértföldre....
» Tizenkét vallomás, utószóval
Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Magyar költő a XVI. században
Hajnalban a mezők füve harmatozik;
nap kél;...
» A távozóhoz
Ne hagyj el! Oh, ne vidd magaddal
A régtől várt...
» Örök szépség
Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Orgona
Bár holtra metszé kertész görbe kése,
Még...
|
