|
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a kikelet.
Oh, de én most nem rettegem
Úgy, mint egykor, a zord telet.
Nem rettegem, hogy jő a tél
S unalmával a hosszu est,
Midőn kint fúj, bömböl a szél,
S ablakomra virágot fest.
Nem félek, hogy nem lesz virág,
Nem lesz madár, csillag, sugár,
Hogy a télnek hideg szele
Meleg, de szűk szobámba zár.
Lesz virágom: édes ajkad,
Mosolygásod lesz a sugár,
Szíved meleg dobogása
A bokorba a kis madár.
Édes csókod lesz a csillag,
Mely az égről gyorsan lefut,
S véletlenül, úgy futtába
Éppen az én ajkamra jut.
Ah – mondod -, de egy hiányzik
Ragyogó nap az égbolton.
Az is meglesz: ragyogni fog
Boldogságtól az én arcom!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aki sok szépet
Aki sok szépet mondott el hiába,
szűkszavú lesz...
» A kit szerettünk
A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Szerettem én, megtudtam én is
Szerettem én, megtudtam én is
szerelmi kínok...
» Szilfa
A mélységet ismerem. Tapintom a gyökeremmel.
Te...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Vigasz
Be szép,
ha tiszta szavakon keresztül
feléd a...
» Áldalak búval, vigalommal
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivaló...
» Hadd maradjon sejtelemnek...
Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Egy gondolat
Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús...
» Vaskohó
Erdő szélén,
a hegy tövében
sistergő...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Könnye csillog...
Könnye csillog, arca nedves,
És borongva...
» Emlékszel-e?
Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Bárhová lépek
Bárhová lépek, beléd ütközöm.
Át- és...
|
