|
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig tudtam
S ha az útfélre verlek,
Szép arcodat emeld föl,
Nézz reám, ríjj és nevess:
Túlságosan kedvellek.
Ha megszidlak levélben
Vagy pimasz fütyölésben;
Vagy ha másnak kinállak,
Hozd szívemhez a szíved
És sirass, mert hazudok:
Túlságosan kivánlak.
Ha hallod durva átkom,
Halld ki, hogy szánva bánom
Mindet, mi ért, a bántást
S mégis máglyára vetlek:
Szégyenlem, hogy sorsommal
Csipőd ringása bánik:
Túlságosan szeretlek.
S a napok mulnak-mulnak
S beteg szivembe fúlnak
Vágyaim szent Te-érted.
Jönnek a téli varjak
Feketén a hómezőn:
Most már búcsuzok Tőled:
Túlságosan akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem és nemes szív
Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként...
» Fanni és Kármán
Vad parancsok ellenére híve lett;
Fészke ing a...
» A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts...
» Sóhaj
Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Korai még a konty nekem
Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» A rózsa csügged
A rózsa csügged, halványan lehull,
Ha nyári...
» Igy is, úgy is
Elhagytál, elmentél,
Miért hagytál itten?
Elhag...
» John Andreson, Szivem, John
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha...
» Csalfa sugár
Kis bokor, ne hajts még,
Tél ez, nem...
» Elmúlt a nyár
Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz…
És messze még a...
» Első szerelmemhez
Hagyd a szerelmes dalt, e dallam
szívemre...
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
» Egy régi szerelmes Velencében
Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi...
» Maradjon ez...
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél...
|
