|
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig tudtam
S ha az útfélre verlek,
Szép arcodat emeld föl,
Nézz reám, ríjj és nevess:
Túlságosan kedvellek.
Ha megszidlak levélben
Vagy pimasz fütyölésben;
Vagy ha másnak kinállak,
Hozd szívemhez a szíved
És sirass, mert hazudok:
Túlságosan kivánlak.
Ha hallod durva átkom,
Halld ki, hogy szánva bánom
Mindet, mi ért, a bántást
S mégis máglyára vetlek:
Szégyenlem, hogy sorsommal
Csipőd ringása bánik:
Túlságosan szeretlek.
S a napok mulnak-mulnak
S beteg szivembe fúlnak
Vágyaim szent Te-érted.
Jönnek a téli varjak
Feketén a hómezőn:
Most már búcsuzok Tőled:
Túlságosan akarlak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Félelem
Szeretlek. Nincs rá szó, nincs rá mozdulat.
A...
» Sándor estéjén
Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
» Vallomás
Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon...
» Egy nyári este
Várva-várom, egy nyári este
Kibomlik majd...
» Tenger
Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó...
» Ezer alakban rejtőzhetsz
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
» Gyöngyök perdülnek szét
Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a...
» Mi vonja...
Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» Vasuti történet
Csöpp állomás, kis kert előtte,
A kertben...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma...
|
