|
1
A néma őszi tájra nézek.
Ajkam lezárt és hallgatag.
A szürke égen pár madár száll,
rám ritkuló fák hajlanak.
Nem nézek hátra, ámde érzem,
mögöttem áll egy lányalak.
Ő is a ritka fákra bámul
s éppily merengő, hallgatag...
2
Ma újra felsír a szivemben
egy ősi, elfeledt rege,
oly egyszerű, oly tiszta hangú...
Vajon, vajon megérted-e?
Tavaszkor egy ifjú leányka
csokrot adott egy férfinek
- kék ibolyát, örök szerelmet -
aztán kevély lett és hideg.
3
Ó mennyi ábránd háborítja
e szép, e csöndes életet.
Tündérruhákba jönnek, aztán
ellengenek szivünk felett.
Egy szép mosoly, egy kézszorítás
illatlehellő fák alatt...
És vége lesz a bús regének,
egy sír, mi abból me
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Olyan a szerelem Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
ame...
» Kérdés Mondjátok óh, hogy van-e dúsabb
És van-e mégis...
» Sorsunk Szertebolygó árnyak vagyunk,
Mind, kik itt a...
» Éji furulyaszó Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A...
» Sonett - egy sanszonett-ről Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» A csillagok Hány szerelmes néz föl mélázva rátok,
Ti...
» Bolyongás Éj van, csöndes, holdvilágos, hideg, késő őszi...
» Ima Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz...
» Meddig szerelem? Én nem voltam akkor én.
Mégis, hová lett száz...
» Ha napba nézek én Ha napba nézek én, szemem se rebben,
míg te...
» Piros tüzből... Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
» Mélységben Oly mélyen bent vagy a szivemben,
Mint mély...
» Végre! Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» Fehér éjszakák Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk...
» Gyakran jelensz meg álmaimban Gyakran jelensz meg álmaimban,
Hidegen,...
» Nekem nem kell a' valóság... Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» Lelkemből szólva Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
|