|
Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk még szűz és beteg,
Mikor fehérek még a remények,
Mikor bárányok még a fellegek?
Ismered-e a könyvek közt virrasztást
S a könnyek közt virrasztást ismered?
Mikor a csönd elringat puha karján
És várnak ránk nagy ismeretlenek?
Az éj körülfoly, mint valami tenger,
Ó tengerek, álmok, könnyek, betűk,
Ó élet, merre szívünk szállni nem mer,
Ó távol partok, távol hegedűk!
Valaki már ránk vár s dalolni késztet,
De még csalódni korán lesz, korán,
Melyik csillag az, melyben vágya éghet:
Az a szőkés, vagy az a halovány?
Ó szomorú szép, álomtalan éjek,
Engem ti nem ringattok már soha.
És nem borít el a fehér remények
S fehér virágok csöndes zápora.
Szelíd igába nem fognak a könyvek
S a könnyek áldását nem ismerem
S nem nézem a rámragyogó jövőnek
Kék csillagát a fehér éjeken...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az esthajnal szerelme Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Léda és a Sors Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én...
» Szememet lehúnyom Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
» Hold a fák közt A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» Sohasem Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt...
» Hozzá Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Ima Ajtód vagyok. Nyithatsz, csukhatsz,
átléphetsz...
» A kit szerettünk A kit szerettünk, nem feledjük,
Bármit...
» Mező A vén diófát fejsze ölte meg,
a gyöngyvirág...
» Bankó lánya Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
» Klárikához Halványodva kerűlsz Klárika! engemet,
mint a'...
» Lelkeknek egyessége Ha tudott rólad, aki csókol, és
ha tudom, hogy...
|