Ismered-e az álomtalan éjet,
Mikor a szívünk még szűz és beteg,
Mikor fehérek még a remények,
Mikor bárányok még a fellegek?
Ismered-e a könyvek közt virrasztást
S a könnyek közt virrasztást ismered?
Mikor a csönd elringat puha karján
És várnak ránk nagy ismeretlenek?
Az éj körülfoly, mint valami tenger,
Ó tengerek, álmok, könnyek, betűk,
Ó élet, merre szívünk szállni nem mer,
Ó távol partok, távol hegedűk!
Valaki már ránk vár s dalolni késztet,
De még csalódni korán lesz, korán,
Melyik csillag az, melyben vágya éghet:
Az a szőkés, vagy az a halovány?
Ó szomorú szép, álomtalan éjek,
Engem ti nem ringattok már soha.
És nem borít el a fehér remények
S fehér virágok csöndes zápora.
Szelíd igába nem fognak a könyvek
S a könnyek áldását nem ismerem
S nem nézem a rámragyogó jövőnek
Kék csillagát a fehér éjeken...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem Acélkék rozsban háltam,
karod volt párna fejem...
» Emlékszel-e? Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Óh szív! Nyugodj! Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny...
» Sóhaj Szivedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam...
» Kapcsolatok Templom a természet: élő oszlopai
időnkint...
» A szerelem Minek mondjátok egyre, szüntelen,
Hogy: égi...
» A visszajáró májusok Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
» Mese a szerelemről Hol volt, hol-nem-volt ország
hol-nem-volt...
» Az esthajnal szerelme Őszikék dajkálta
ringó dalbölcsőben:
így...
» Mikor ünnepet ül... Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Rímes, furcsa játék Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa...
» Tea Az asztalomon arany szegélyű csésze.
Gőzök...
|