|
Orgonafa kék virága
kihajlik a kert aljára
Biró Panka bánatára
szívem szomorúságára.
Eltiltottak a virágtól,
orgonafa kispadjától,
kiskaputól, eperfától,
a mennyország ablakától.
Ne búsuljunk édes Pankám!
Várlak éjjel a kert alján:
orgonafa kispadjára,
édes együtt-álmodásra!
Csöndes éjfél: boldog óra!
Csillag lesz a mutatója.
Szivem lesz a ketyegője.
Sarkantyum a pengetője.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» Tenger
Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó...
» Nem félek én a városi uraktól...
Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Ajánlás
Mit akarok? - Hiába minden.
Sohsem érezted...
» Két nyárfa
Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem...
» Tea
Az asztalomon arany szegélyű csésze.
Gőzök...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Déli árnyak
Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin,...
|
