|
Orgonafa kék virága
kihajlik a kert aljára
Biró Panka bánatára
szívem szomorúságára.
Eltiltottak a virágtól,
orgonafa kispadjától,
kiskaputól, eperfától,
a mennyország ablakától.
Ne búsuljunk édes Pankám!
Várlak éjjel a kert alján:
orgonafa kispadjára,
édes együtt-álmodásra!
Csöndes éjfél: boldog óra!
Csillag lesz a mutatója.
Szivem lesz a ketyegője.
Sarkantyum a pengetője.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Rómeó és Júlia
Pacsirta szólt már künn a lomb alatt
És Rómeó...
» Oly ismerős vagy
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna...
» Tudom, hogy vagy
Tudom, hogy vagy: és megállok az éjben.
Állok...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Három napja
Három napja szivemen
hintázik a szerelem,
hintá...
» Szökés
Most szököm hozzád, mikor a vágyak
Verik a...
» Mi vonja...
Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» Vilma könyvéből
Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
» Levél
Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád....
|
