|
Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin, hűséges nyelvet.
(Déli verőn fogok feküdni holtan.)
Szeretem a forró szerelmet.
Szeretem az arcom fekete árnyát,
ha ráhull a szőke falakra.
(Megálljatok: négy fal reszket csak át
a fénytelen végső szavakra.)
Szeretek mindent, ami enyém volt:
a szemem, a kezem, az ajkam...
Szeretem nappal a lámpavilágot,
ha reszketve átsuhog rajtam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Klárikához
Halványodva kerűlsz Klárika! engemet,
mint a'...
» Imádság
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a...
» Este a Dunaparton
Fényben fürdik a Dunakorzó,
Budapest mulat,...
» Hazug szerelem győz le téged…
Hazug szerelem győz le téged,
Egyszerű, sivár...
» Az én nótám
Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért...
» Kínai szerelem
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
|
