Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin, hűséges nyelvet.
(Déli verőn fogok feküdni holtan.)
Szeretem a forró szerelmet.
Szeretem az arcom fekete árnyát,
ha ráhull a szőke falakra.
(Megálljatok: négy fal reszket csak át
a fénytelen végső szavakra.)
Szeretek mindent, ami enyém volt:
a szemem, a kezem, az ajkam...
Szeretem nappal a lámpavilágot,
ha reszketve átsuhog rajtam.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tévedsz Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak...
» Kincsem, Eileen Ha kisded rózsaszál,
kincsem, Eileen,
korán...
» (Szűz arcád...) Szűz arcád kecseit forró ifjúi viránynak
Kellemi...
» Lelkem kiszikkadt mezején Lelkem kiszikkadt mezején
pár szál virágot...
» Szerelmes levél A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Óda Vénuszhoz Lábadhoz raktam koronám s palástom,
Lábadhoz...
|