|
A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi vonja...
Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» Rózsák a rácson
Megyek a utcán, a villasoron,
tűzvész dühe csap...
» Kit szeretek?
A gyöngéd lelkü asszonyt,
Csak azt tudom...
» Boldogság
Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére,...
» Vers cim nélkül
Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni,...
» Hódolás
Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
» Déli árnyak
Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin,...
» Leánykérés
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről...
» Mi volna ..
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz?
–...
» Jelentés összefutásról
telefon: teénte máris indulj máris
csupáncsak-ha...
» Szememet lehúnyom
Szememet lehúnyom. Nem mintha aludnám,
csak...
|
