|
A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Te kis virág...
Te kis virág, kit ő tépett le nékem,
Már...
» Játék
Gyerekké tudnék lenni újra!
Játsznánk a földre...
» Bor és szerelem
A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» Egyedül
Egyedül van az ember mindig,
az egyedüllét...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Boros keserűség
Öblös mellel szeptemberbe
Vad dalokra...
» A Halál-árok titka
Iszapos, mély, fekete árok
A Halál-árok.
Oda...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Az arany park
A fákon a virágzás fájó kéje
Borzong végig:...
|
