A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Találkozás Szeretem a téli éjszakákat,
A síri csendet, a...
» Gyöngy Gyöngy a csillag, ugy ragyog,
gyöngyszilánkokkén...
» Don Juan Kisértő árny, valóban árnyék,
Mit bűnöm...
» Elvesztett szerelem Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Lillimhez Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
» Te kis virág... Te kis virág, kit ő tépett le nékem,
Már...
» Telepátia Mikor sóhajtasz, sírsz távoli tájon,
itt...
» Csak addig Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Hogy mondjam el Hogy mondjam el, hogy úgy szeretlek,
mint feslő...
» Sándor estéjén Könnyeim peregnek,
Szívem majd megszakad,
Kimon...
» Amornak fáklája Amornak fáklája,
Szerelem' példája,
Hivségnek...
|