A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak ez A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt...
» Végre! Itt vagy végre hő karomban
Szívem, lelkem...
» A holdkóros apród története A hold, az alma-báju bolygó
- Mondják -...
» A szó Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán...
» A szépségének aszkétája A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Egy tubákoló széphez Mit? Ámor rózsái után,
s az előkelő tulipán,
a...
» Emlékszel-e? Emlékszel-e, hogy eljátszottunk
A ház előtt az...
» Mondjátok meg Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag...
» Mérleg A szívem: forró-zűrzavaros mérleg.
Rajta...
» A társ Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts...
» A boldogság mi? A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött...
|