A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Sakk-matt Kis kertilócán, vadszőlős ereszbe'
Kései...
» Örök szépség Szép vagy, mert szépnek látlak.
Vihar csak...
» Csipkerózsa A vártoronyban szűzi csend,
A pergő rokka...
» Ha szomorú... Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Korai még a konty nekem Gyöngécske lány vagyok még,
ijeszt is fű-fa...
» Déli árnyak Szeretem nappal a lámpavilágot,
a sárgaszin,...
» Kis lány dala Kérdik: miért fedem
Kendőbe szememet,
Mikor...
» Csókok és szabaditások Csókok, akiket, csókok,
Mindhalálig, akárhogyan...
» A fű a folyó te meg én A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel...
» A szív Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen...
» Megfagy a szív, ha nem szeret Megfagy a szív, ha nem szeret;
És ha szeret,...
|