A szerelmeseket óvják
a befalazott ég alatt.
Titkos elem táplálja lélegzetük
és áldásba viszik a köveket
és minden mi él
otthonra csakis náluk találhat.
A szerelmeseket óvják
és csak értük dalolnak még a csalogányok
és nem haltak ki a süketségben
és az erdő halk legendái az őzek
értük szenvednek szelíden.
A szerelmeseket óvják
ők megtalálják az alkonyi nap rejtett kínját
amint elvérzik a fűz ágán -
s az éjszakában mosolyogva próbálják a haldoklást
a halk halált
minden forrásával mely a vágyba ömlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi a szerelem? Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Evianne Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Elejtetted a napot Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» A fehér csönd Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Dal Együtt összhang s szerelem
Lelkeden és...
» La France Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Amornak fáklája Amornak fáklája,
Szerelem' példája,
Hivségnek...
» Piros fonál Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel...
» Gyönge kézzel... Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Fehér rózsatő virága Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Hadd maradjon sejtelemnek... Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Álarcosan Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Hegyi beszéd Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» Céliához Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» Régi történet Nincs boldogítóbb mint a szeretet;
De...
» Szerelemdal Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» Meg ne itélj... Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» A visszajáró májusok Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
|