|
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég alatt.
Titkos elem táplálja lélegzetük
és áldásba viszik a köveket
és minden mi él
otthonra csakis náluk találhat.
A szerelmeseket óvják
és csak értük dalolnak még a csalogányok
és nem haltak ki a süketségben
és az erdő halk legendái az őzek
értük szenvednek szelíden.
A szerelmeseket óvják
ők megtalálják az alkonyi nap rejtett kínját
amint elvérzik a fűz ágán -
s az éjszakában mosolyogva próbálják a haldoklást
a halk halált
minden forrásával mely a vágyba ömlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Hogyha lelkem felleg volna...
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Szerelmes vers Boldogasszony napján
Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül...
» Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
» Dal decemberben
Szép szeretőm itt a kék december,
elrepül a...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» A fehér liliom
Lelkemben titkos sejtelem van,
- Jövőre,...
» Szívemhez
Mi lelt megint
Szivem, te nyugtalan?
Ezer...
» Könnyű
Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» Dalomhoz
Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
» Végtelenül
Tenger,
istenemre
tenger!
Minden...
» Ezüstnyelű aranykalapács
Először csak a páholyodban,
a páholyodban...
» Figyelmed és féltésed...
Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt
körém,...
» Szép vagy...
Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Sonett - egy sanszonett-ről
Olyan a szoknyád, mint nyiló virág,
És minden...
» Vallomás
Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
|
