|
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég alatt.
Titkos elem táplálja lélegzetük
és áldásba viszik a köveket
és minden mi él
otthonra csakis náluk találhat.
A szerelmeseket óvják
és csak értük dalolnak még a csalogányok
és nem haltak ki a süketségben
és az erdő halk legendái az őzek
értük szenvednek szelíden.
A szerelmeseket óvják
ők megtalálják az alkonyi nap rejtett kínját
amint elvérzik a fűz ágán -
s az éjszakában mosolyogva próbálják a haldoklást
a halk halált
minden forrásával mely a vágyba ömlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
» Evianne
Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Elejtetted a napot
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap...
» A fehér csönd
Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Dal
Együtt összhang s szerelem
Lelkeden és...
» La France
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van...
» Amornak fáklája
Amornak fáklája,
Szerelem' példája,
Hivségnek...
» Piros fonál
Az árnyékom hatalmas néger legény,
akivel...
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
» Hadd maradjon sejtelemnek...
Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Hegyi beszéd
Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» Céliához
Szemed ha csak koccint reám,
téged köszönt...
» Régi történet
Nincs boldogítóbb mint a szeretet;
De...
» Szerelemdal
Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle...
» Meg ne itélj...
Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» A visszajáró májusok
Minden úgy igaz, ahogy régen:
Vannak visszajáró...
|
