|
A szerelmeseket óvják
a befalazott ég alatt.
Titkos elem táplálja lélegzetük
és áldásba viszik a köveket
és minden mi él
otthonra csakis náluk találhat.
A szerelmeseket óvják
és csak értük dalolnak még a csalogányok
és nem haltak ki a süketségben
és az erdő halk legendái az őzek
értük szenvednek szelíden.
A szerelmeseket óvják
ők megtalálják az alkonyi nap rejtett kínját
amint elvérzik a fűz ágán -
s az éjszakában mosolyogva próbálják a haldoklást
a halk halált
minden forrásával mely a vágyba ömlik.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kedves Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
ála...
» Gyöngysor Szonett, te drágakő, te antik
Gyöngysor, Reá...
» Sappho szerelmes éneke Boldog legény, istenek párja,
Szemben ki ülhet...
» Mi a nő? Világnak vígsága
Férfinek gyönyöre,
Kebelén...
» Te vagy minden... Te vagy minden gondolatom,
Te vagy minden...
» Százszorszépek Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérk...
» Primavéra Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra...
» Könnyű Kezed kezembe,
tekintetem tekintetedbe...
» A szerelmek tolonganak A szerelmek tolonganak
A színevesztett...
» Levél Ha ez a levelem megérkezik,
Édesem, gondolj rám...
» Nem félek én a városi uraktól... Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Ahogy Nem amit adsz: a szád szétnyíló rése,
nyelved...
» Készség Mondd: bősz vadakkal küzdjek rengetegben,
Vagy...
» Mély tengernek mélységében... Mély tengernek mélységében
Terem a drága gyöngy...
» Merengés Veszedelmek, veszedelmek!
Mikor hagytok már el...
» Szerelmesvers Hóhullás-arcú Asszonyom,
vetés-didergésem...
» A fehér csönd Karollak, vonlak s mégsem érlek el,
Itt a fehér...
» Sohasem volt az szerelmes Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy...
|