Kíváncsi játék és szeszély
a szerelem először.
Reánk tekint egy szem, beszél,
ígér, s lángjuk előtör.
S minthogy magunkat szerfelett
szeretjük, s ez nagyon jó,
szeretjük őt, aki szeret,
hisz ízlésünk hasonló.
Hálálkodunk, kis bánatunk
megosztjuk véle szépen.
Nagyon hamar reákapunk
s udvarlunk is, cserében.
Már úgy mondjuk, mint szerepünk,
mit elmondtunk ezerszer.
Aztán azért is szeretünk,
mert már elkezdtük egyszer.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem szerethet mindenki Fontos, hogy megtanuld: nem
szerethet téged...
» Az én nótám Hajh, miért születtél
Magas palotába'?
Mért...
» Az élet fája Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Tatjána levele Anyeginhez Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond...
» Tizenkét vallomás, utószóval Egy éve hogy nem írtam verset néked,
s a kék...
» Szerelmem karodban halott Szerelmem karodban halott
Emlékszel-e hogy jött...
» Sonett Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» A hív Leányka Az én szerelmesemnek
Természetét be-szívtam.
Mi...
» Csak én Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
|