|
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél álomnak,
E szót, mely már ajkadon van,
Nekem soha ki ne mondjad.
Csüggjön az ott, mint a rózsán
Csügg a napvilágos harmat,
Én meg, mint a beteg lepke,
Hadd várjak rá, hadd szomjazzak.
E fél öröm, fél bánatban
Igy vagy te szép, igy vagy legszebb,
Kedvesedet búban látva,
De tudva, hogy: érted szenved.
S igy vagyok én legboldogabb,
Igy könyörgve lábaidnál,
Mikor a miért könyörgök,
Ah, az az üdv megvan immár!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A Halál-árok titka
Iszapos, mély, fekete árok
A Halál-árok.
Oda...
» Szerelmes kelletés
Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» A Czenczi rózsája
Fakadj piros rózsa fakadj csendesen
Kellemes...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Biztató a szerelemhez
Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» Gyöngyök perdülnek szét
Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a...
|
