|
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél álomnak,
E szót, mely már ajkadon van,
Nekem soha ki ne mondjad.
Csüggjön az ott, mint a rózsán
Csügg a napvilágos harmat,
Én meg, mint a beteg lepke,
Hadd várjak rá, hadd szomjazzak.
E fél öröm, fél bánatban
Igy vagy te szép, igy vagy legszebb,
Kedvesedet búban látva,
De tudva, hogy: érted szenved.
S igy vagyok én legboldogabb,
Igy könyörgve lábaidnál,
Mikor a miért könyörgök,
Ah, az az üdv megvan immár!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Oly szép, mikor…
Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára
A...
» A bokréta elhervadott
A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» A rovás
"Kimozdult a kapufélfa, Bandi te!
Mi vágta föl...
» F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Amit vágyad kivánt,
Reményed esdve kért,
Megadt...
» Szerelem és barátság
A szerelem, Lidikém, ollyan, mint reggel az...
» Áldalak búval, vigalommal
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivaló...
» Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák....
» Tested kenyerén
Hogy tested fehér kenyerét
megosztottad...
» Figyelmed és féltésed...
Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt
körém,...
|
