|
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél álomnak,
E szót, mely már ajkadon van,
Nekem soha ki ne mondjad.
Csüggjön az ott, mint a rózsán
Csügg a napvilágos harmat,
Én meg, mint a beteg lepke,
Hadd várjak rá, hadd szomjazzak.
E fél öröm, fél bánatban
Igy vagy te szép, igy vagy legszebb,
Kedvesedet búban látva,
De tudva, hogy: érted szenved.
S igy vagyok én legboldogabb,
Igy könyörgve lábaidnál,
Mikor a miért könyörgök,
Ah, az az üdv megvan immár!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Adventi kegyelem
Az éjjel Medici Katalinról
álmodtam: büszke...
» Ne nézz rám...
Ne nézz rám!
Pillantásid
Égetőbbek lelkem...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Keserű életem
Keserű életem sötét éjjelében
Tündöklő...
» A szépség üzenete
Mily jóságokat szeretünk benned. Szépség, mily...
» Kis jámbor
Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Szerelem és nemes szív
Szerelem és nemes szív mindig egyek,
miként...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Nem élek én tovább
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a...
|
