|
Maradjon ez sejtelemnek,
Fél igaznak, fél álomnak,
E szót, mely már ajkadon van,
Nekem soha ki ne mondjad.
Csüggjön az ott, mint a rózsán
Csügg a napvilágos harmat,
Én meg, mint a beteg lepke,
Hadd várjak rá, hadd szomjazzak.
E fél öröm, fél bánatban
Igy vagy te szép, igy vagy legszebb,
Kedvesedet búban látva,
De tudva, hogy: érted szenved.
S igy vagyok én legboldogabb,
Igy könyörgve lábaidnál,
Mikor a miért könyörgök,
Ah, az az üdv megvan immár!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Ó ne sirasd
Ó, ne sirasd, hogy gyönge voltál
S egy...
» Első szerelemérzés
Ifjúságom reggelében
Szívem bút nem...
» Piros tüzből...
Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
» Olvadó jégvirág
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a...
» Hogy hogyan szeretlek?
Hogy hogyan szeretlek? Hadd soroljam el.
Ameddig...
» Midőn elindult
Oly rövid volt ez az óra,
Oly hosszu e...
» Leányélet
Szép aranyideim! be szerencséltettek,
Minden...
|
