|
Mint est homályán csermely tükörében
A gyászfüzeknek kétes árnyokát,
Mint fülemilének elhaló dalát
Távoli ligetnek hűves ernyejében:
Úgy látom én szűm félig húnyt tüzében
Első szerelmem bíbor hajnalát,
Úgy hallom első édes hangzatát
Föl-föl-rezegni keblem mély ürében.
Oh csak kevés perc kell még, és enyészik
A kétes árnyék… s a liget dala
A messze lengő szellőn elhala…
Oh csak kevés perc még, s e szív kivérzik,
Érezni megszűn kéjt és kínokat,
Sír lesz – reája több nap nem virad!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak addig
Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézh...
» Ősz
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Könyörgés
Egy tenyérből másikba. Billeg
le-fel a fél...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő...
» A bokréta elhervadott
A bokréta elhervadott,
Leveleit emlékkönyvbe...
» Álarcosan
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss...
» Anakreon XL. óda
A rózsák közt Cupido
Egy elrejtett méhecskét
Ne...
|
