|
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt más - minden nyarak teste -
Hajam a fáknak kusza lombja volt,
Szívem a nappal leáldozott este.
És nem volt más álomra nyílt szemem
- Hiába hajlott ködfejtő betűkre -
Mint minden víznek és minden egeknek
Egymásba mélyedt magalátó tükre.
Dús eremben télvégi harmat gyűlt meg,
November hóban őszi pára ült meg.
Mindenik maggal kipergett az éltem
És lenge lelkem lebegett a szélben.
Te eljöttél és kiváltottál engem
Te csudahántó megváltó szerelmem.
Sebzett testem a nyarakból kiválott,
Most talpig saját fájdalomban állok.
Az én karom reszket ölelve téged,
Az én szívemre verődik beszéded
S hogy gyökeret vert tebenned a lelkem,
Én felsikoltva önmagamra leltem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak én Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
» Piros tüzből... Piros tüzből sötét korom.
Szeretetből...
» Néma vád A szemem is lehúnyom,
Ne lássam bánatát,
Akiért...
» Gyöngyvirág Be szép vagy, édes gyöngyvirág,
Fiatal és...
» A szerelem sivataga Egy híd, egy forró betonút,
üríti zsebeit a...
» Ősz Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» A jegyes éneke Uram, ölelj magadhoz engem.
Ma valami sír a...
» Mondd, mit ér Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Tavaszi tüzek láttán Egy volt szerelem emlékére
Már lábadoznak,...
» Kis jámbor Falun kivűl a dombtetőn,
Veres kereszt...
» Szerelmes kelletés Édes, az én arcom sápadt
s nem lesz soha...
» Nem urad és királyod Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Egy régi szerelmes Velencében Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi...
» Ujkori románcz Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Halászlegény dala Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
|