|
Hogyha lelkem felleg volna, melynek
Méhében gyors villámok rejlenek,
És te, lányka, reá mosolyognál:
A legszebb verőfény születne meg.
Hogyha lelkem borult éjjel volna,
S te pillanatod bele hajtanád:
Csillagsugárral derítenéd föl
E börtönsötétségü éjszakát.
Hogyha lelkem ölő angyal volna,
S meglátná, lányka, kedves arcodot:
Földig hajtaná fejét előtted,
S csókkal halmozná bibor lábadot.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak hagyjatok!
Csak hagyjatok, hagyjatok
Állni magamba’,
Csak...
» A Halál-árok titka
Iszapos, mély, fekete árok
A Halál-árok.
Oda...
» A legszebb gyöngy.
Van egy gyöngye a világnak,
Létünk legfőbb...
» Nem nevezném egyébnek
Nem nevezném egyébnek a szerelmet,
Ha e helyett...
» A virágnak...
A virágnak nem nézik az idejét, -
A leánynak...
» Rejtsd el az örömöd
Azt hiszed, hogy jogod van örülni
És nem fáj...
|
