|
Elég a halódás. Nem izgat engem
a magány, a szorongás és a semmi.
Romokkal s árnyakkal torkig beteltem.
A világ arcát lássam. Napra menni
vágyom. S a nékem rendelt élet arcát,
s kimenni egy harang hívó szavára,
mely felröppent száz gerlét és olajfát.
S megállni, s nézni, hogy mi lesz - utána -
ekkora vággyal. S kitárni a béke
hajnalát: béke hát, nektek, halandók!
Hogy hatoljon a világ velejébe
a vágy. S gyulladjon tenger fény azonmód.
A dolgokat mindig néven nevezzék.
Hagyják a sírást. Vívják meg a harcát,
hogy váljanak az urak emberekké.
A búbánat könnyeit kifacsarják.
Megújuljon az élet. Egy csapásra.
Ez a valóság. Ütött már az óra,
szűnjék meg hervadt dombok siratása,
s magány mezőié. Más kell, s mióta!
Elég már a nyögés. Senki magánya
nem érdekel. Csak már napfényre lépnék.
Levegőt árasztanék a világra,
békét követne béke, s jó reménység.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Aki magának él
Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Az első szerelem
Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a...
» Meg ne itélj...
Meg ne ítélj a találkozásról,
Mely közöttünk a...
» Együgyű szerelmes évődés
Ha szeretnél, kócos volnál,
talán bizony meg is...
» Tedd meg
Szemrehányóan két nagy szem néz rám,
Erőtlen...
» Koldus
Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús...
» Zaj, estefelé
Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám...
» Egy régi nőnek
A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A...
» Meghitt beszélgetés a verandán
Csodálatosan békés délután.
Benne van teljes...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
» A csalfa szeretőnek megvetése
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már...
» Ha látom arcát...
Ha látom arcát, boldogabb az élet,
reményem él,...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
|
