|
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Azoknak a szerelme
Azoknak a szerelme tetszik nekem,
akik a...
» Elza szeme
Szemed oly mély midőn szomjazva ráhajoltam
Tükré...
» A hold fényében
A hold fényében párnára hajtom fejem,
álmatlan...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» A boldogság
A boldogság akkor jön, ha nem várjuk.
Fehér...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Bársonyodba öltözöm
Megismerem, ha rám hull az árnyék,
Ha mögöttem...
» Halászlegény dala
Szél és hab lecsendesűlt.
Int az éjmagány:
Nyíl...
» Álmot adsz...
Fáradt lettem. A gondok elgyötörtek.
Álmos is...
|
