|
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Levél a kedveshez késő éjjel
Nem tudok írni, bocsáss meg nekem.
A fejem zúg,...
» Klárikához
Halványodva kerűlsz Klárika! engemet,
mint a'...
» Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy...
» Elvesztett szerelem
Bánattól élesült szeme,
egy rezzenést felfog...
» Ha tudnám
Ha tudnám, hogy csak egy évet tölthetek,
Szelídl...
» Sonett
Dalok, mik éjszakáknak bús méhében fakadtak,
Sza...
» Szerelmes levél
A légen át szerelmesen,
Veled ölelkezem,
Szemem...
» Livia
Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Szerelem
Utadba jön - nem is kerested.
Útjára megy -...
|
