|
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Boldogság
Boldog az, ki e világon
Senkit nem szeret,
Élve...
» Nő van mellettem
Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi...
» Marasztanálak, májusom
Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhava...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» A lantjáról
Akartam Atreusnak
Vitéz két magzatit,
Akartam...
» Ősz
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Szerelem édene
Eszemadta kisleánya, gyöngyalak,
Hej, mióta...
» Ó, jer felém...
Ó, jer felém, ha szunnyadok,
Halkan,...
|
