|
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aludj el itt a vállamon
Aludj el itt a vállamon,
S hogy álmodsz legyen...
» Egy szőke leánynak
Lányka téged úgy kisérjen
A szerencse...
» Szerelmes ének Wurlitzerre
Harlem éjszakáját
köréd göngyölhetem,
neonf...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Hozzá
Asszony! rám ha veted bűbájos nagy szemed -...
» Csipkerózsa
A vártoronyban szűzi csend,
A pergő rokka...
» Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban...
» Nem is volt az
Nem is volt az szerelem tán,
Játék, játék volt...
» Rhédey Catharina kis-aszszonyhoz.
Meg láta Ámor
Egy kis Leánykát, -
Szép, és...
|
