|
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Köszönöm, köszönöm, köszönöm
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Jegenye lelkem
A sors megrázta lelkemet,
Mint a vihar a...
» Vágyakozás a jelenre
Egy bizonyos pillanatban azt gondolta a...
» Molnárleány
Szép a tavasz, ha visszajő,
S mint régi jó...
» Emlékezz csak a szeretőd szemére
Csókodtól fáradt, boldog reggelen:
Sötét és...
» Ballada
Olyan bolondos egy történet:
Szegény fiúról,...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
|
