|
Nehéz bundád egy gombja annyit ér,
mint felkiáltni egy halálos ágyon:
- Jaj, Istenem, be szép volt életem
s most vígan szállok el veled, halálom!
S szemed, e forró csepp ritka olaj,
még többet ér, még többet százezerszer:
a roppant égnek villogó ivét
harsogva, égve visszazengő ékszer.
Kis parfőmös zsebkendőd többet ér,
mint evilági életemnek ára,
ha medvés muffod meleg mélyiből
kiúsztatod a vad villanyvilágra,
ahol a füstben, melybe fürdetem
szívem elaggott kisdedét: szerelmem,
sötétruhás pincérek közt úgy ülsz,
mint egyetlen vigasz egy fáradt fejben.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mit akartok?
Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Amit vágyad kivánt,
Reményed esdve kért,
Megadt...
» Hogy lehet
Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?
Hogy lehet...
» Az élet fája
Ismertem én ifjú koromban
Egy fát, éltemnek...
» Katitzához keserűségemben
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem...
» Szórakozott szerelmes.
Szerelmes ifjú, hő szivével
Mindég csak ott,...
» Más kell
Elég a halódás. Nem izgat engem
a magány, a...
» Ősz
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Zenit
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden...
|
