|
Lenge szál volt hit- 's reményem
Az ábrándok hálójából, -
Mit a' képzelet bocsát ki,
Mint ezüst pók, önmagából.
De miolta megláttalak:
Egy virágláncz, mely az égnek
Jó kegyelméből, aláhull
A' lélek fáradt röptének.
Hittem, hogy a' szerelem csak
Redves fának pislogása,
'S a' mi benne olykor fénylik,
Csak a' szivnek rothadása.
De miólta megláttalak:
Nekem a' szerelem lángja
Egy, oltáron és temetőn
Egyiránt égő szent fáklya.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Rímes, furcsa játék
Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa...
» Kölyökkorom szerelmei
kölyökkorom szerelmei
legelső tán ha Jutka...
» Virágok beszélgetése
Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús...
» A nő szíve
A nő szíve, ha büszkébb mint szerelmes,
Önző,...
» Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik...
» Sétál a lyány
Sétál a lyány, kinn a kertben sétál,
Mint a...
» Ne félj!
Ne félj! Jövök!
Bár álljon utamba
Dörögve,...
» Napszakokba és szerelembe
Napszakokba és szerelembe
rejti magát a...
|
