Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet ízlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Ízletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szívembe jóestét köszönnél.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szép vagy... Szép vagy, midőn elgondolkozva állsz,
S mint a...
» Kínai szerelem Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a...
» Halászleány dala Balatonba hálót vetek,
De halat nem keríthetek.
...
» Egy régi szerelmes Velencében Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi...
» Evianne Betűkből építelek föl
vonalakból
színből
izzó...
» Pók-románc Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Külön világban Külön világban és külön időben
éltél, be messze...
» Tavaszi ének Éneklem a tavaszt, a fényt,
Bimbózó ifjú zöld...
» Szeretnék átölelni... Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva...
|