|
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet ízlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Ízletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szívembe jóestét köszönnél.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Pipacsok
I.
Fel ne rezzentsd álmiból
Elmerengő...
» Fölöttem süt a hold
Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal?...
» Ismeretlen
Ismeretlen, próbállak szeretni.
Hasonlók, akik...
» Balatonon jár a hajó...
Balatonon jár a hajó,
A lány menyecskének...
» Lelkemből szólva
Ne kérdezz a szavakról többet, ó, barátom,
A...
» A szerelem
Minden földi öröm bajjal párosodik,
Kívánatink...
» Jennyhez
Ajkid miként piros virág,
Szemeid mint sötét...
» Felgyógyulásomkor
Lázas álmaimban
Angyal szállá hozzám,
Egiektől...
» Háladatlanság
Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők...
|
