|
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet ízlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Ízletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szívembe jóestét köszönnél.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bor és szerelem
A bor és az édes szerelem
Két nagy földi...
» Az Öröm illan
Az Öröm illan, ints neki,
Még visszavillan szép...
» Boldog pár
Egy titkos ah felém, s egy elpirúlat,
Arc...
» Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
» Óda Vénuszhoz
Lábadhoz raktam koronám s palástom,
Lábadhoz...
» Nem merek rádnézni
Nem merek rádnézni: éjszakázó
fáklyaszemem...
» Behunyt szemekkel
Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy...
» Romantikus ősz
Gyémánt-derűs a dérhamvazta rétség,
az őszi-kék...
» Butter Flórián
Bazsarózsa-lugasban
ült a jó leány,
oldalánál...
|
