|
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet ízlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Ízletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szívembe jóestét köszönnél.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelem vonzásában
A pallóra lépek hogy elérjem a hajót.
Viharzón...
» Áldott kezek
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan...
» Ha láttad volna...
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a...
» Házasság
Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,
Különben...
» Kezek beszéde
A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Ne nézz rám...
Ne nézz rám!
Pillantásid
Égetőbbek lelkem...
» Alszol
s szempillád alatt
szálldosnak barna...
» Lillimhez
Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi,...
|
