|
Remegő kézből habzó serleg,
Te vagy ez, ismeretlen Adám,
Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek.
Ízedet ízlem édes szájjal
S aztán egyszerre el-tova-tünsz
Csalással, bűnnel és homállyal.
Úgy tünsz, mintha nem lettél volna
Bolond életemnek dáridós,
Ízletes, tegnapi koboldja.
Ki vagy, mi vagy, holnap elválik,
De a halálig Te megmaradsz,
Megmaradsz egész a halálig.
S halál előtt bár egyszer jönnél
S úgy, amiként én képzelem:
Szívembe jóestét köszönnél.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem
Kutyánk vinnyog a kertben és boldog
nyelvvel...
» Áldott csodáknak tükre a szemed
Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem...
» Alkonyat
Halk, hosszú árnyak lejtenek köröttünk,
S már...
» A szerelemhez
Psyche bíbor kebeléből
Repülj le...
» Ó,drága fogság
Ó, drága fogság, melybe nem itélet,
nem...
» Boldog pár
Egy titkos ah felém, s egy elpirúlat,
Arc...
» Ha látom, galambom...
Ha látom, galambom,
Kendődet lobogni:
Ugy...
» Halászleány dala
Balatonba hálót vetek,
De halat nem keríthetek.
...
» Egy úrilány portréja
Szép arc, kacér mosolyú, barna szem,
karcsú...
|
