Üde harangszó simul az erdőn:
Vig kacagása földnek, a fáknak.
A nyár dalolgat. Csak ketten értjük.
Erdőzugás az idegen-másnak,
Kik erre járnak.
Kicsendül kőből, harmatvirágyból,
Buggyanó szóból, nagy némaságból:
Kacag az erdő, kacag az élet,
Másoknak nagy csönd, nekünk szent mámor,
Vágyas szemünknek nyitott kapuján
Ige: a máról.
Belép az erdő széles, víg kedvvel...
Pazalja kincsét nyár és az élet:
Szedi szivébe két boldog ember,
Két boldog ember.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mert túlságosan akarlak Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» Nő van mellettem Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel...
» A múzsához Végzetes-vigasztalan halálok
Híradása titkos...
» Hajnali nyomok Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
» Érzelem Kék éjeken megyek majd, vad-csapásokon,
szálkás...
» Szerelem N. meghízott, lágy szívében Erosz
Ébresztett...
» Gyöngyök perdülnek szét Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a...
» Vallomás Vagyok, mert szeretlek. Hallod? Szeretlek!
S...
|