|
Üde harangszó simul az erdőn:
Vig kacagása földnek, a fáknak.
A nyár dalolgat. Csak ketten értjük.
Erdőzugás az idegen-másnak,
Kik erre járnak.
Kicsendül kőből, harmatvirágyból,
Buggyanó szóból, nagy némaságból:
Kacag az erdő, kacag az élet,
Másoknak nagy csönd, nekünk szent mámor,
Vágyas szemünknek nyitott kapuján
Ige: a máról.
Belép az erdő széles, víg kedvvel...
Pazalja kincsét nyár és az élet:
Szedi szivébe két boldog ember,
Két boldog ember.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Aki magának él
Úgy suttogok mostan az éjnek,
Mely sorsodat és...
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» Nem urad és királyod
Kicsi leány, hidd el nekem:
Nincs olyan...
» Bahcsiszaráj
Kong s dől a káni csarnok: dicső még, de...
» Százszorszépek
Édes tépdesni a százszorszép szirmán
rózsafüzérk...
» Az újj bor
Be jól esett, te kislyány,
Zsendült cseresznye...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Fiam lelke
Szüretre kész szőllőnél lelkesebb szád,
kedvesem...
|
