|
Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a világ.
A hegyekről most omlanak
A nyári illatlavinák.
Jaj, mi is ez? Szívem alatt
Mint a turista-menhelyen
Szöges cipőjű vándorok:
Vágyak topognak hirtelen.
Kalandra kúsznának, pedig
A jaj, csak egyszer járható
Utat a büszke ormokon
Nekik befútta már a hó.
S mégis, ők mennek újra, ma
Felbomlik minden fegyelem;
Szívem, vén menhely, hasztalan
Zárná őket, nincs kegyelem.
Még egyszer édes, hajdani
Színekben felgyúl a világ,
S rám rogynak, s eltemetnek a
Halálos illatlavinák.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szív
A szivet nem lehet behunyni,
Szegény sziv,...
» Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf,...
» Valaki
Kitölteni az űrt,
a dolgok réseit
csak...
» Vilma könyvéből
Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó:...
» Mert nagyon szeretlek
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én...
» Kérdés
Mondjátok óh, hogy van-e dúsabb
És van-e mégis...
» Dal
Együtt összhang s szerelem
Lelkeden és...
» Bár rózsa volnék ...
Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva...
» A szeretetről
Valakit, valamit szeretni kell.
Istent,...
» Tévedtem és tévedve
Tévedtem és tévedve
Láttalak,
Te, legkivántatób...
» Gliczerához
Ammint barna szemöldökit
Dámonnak, Gliczerám!...
|
